"Dicsértessék a Jézus Krisztus! Üdv az olvasónak az Úrban! Ezen templom alapköve letétetett 1913. (ezerkilencszáztizenhárom) évi július 27-én Őszentsége X. Pius római Pápa, - Ő Felsége I. Ferencz József királysága, Csernoch János herczegprímás, Dr. Széchenyi Miklós Gróf v. b. t. t.[1], püspöksége, Szirmay L. Árpád cz. Kanonok, esperessége, Csernay Géza lelkészkedése és Rottensteiner Zoltán Kántortanítósága idejében. Ezen hely vízjárta hely volt; a jelenlegi templom és paplak telke mellett folyt el a Berettyó vize, mit igazol ennek még most is meglevő kis medre. Később, miután a Berettyó vizét Szeghalom felé vezették el, a dús legelőn gulya és ménesjárás volt az 1860-as évekig. Ezen időben a Báró Vécseyné uradalom a füzesgyarmati zselléreknek mintegy 200-300 hold földet parcelláztatott, melyet közeli uradalmakból és az ország különböző részéből idevetődött emberek vettek meg tőllük és lakják mai napig is. – E telep önkéntes idevándorlás útján alakult. Az 1888 évben még csak 31 házat számlált, most pedig 275 házzal bír. – Lakosságának száma a szomszédos uradalmakkal együtt 3000, melynek felerésze (1500) róm. Kat. vallású – másik része református. A lakosság mint cseléd, vagy mint napszámos a közeli uradalmakban talál foglalkozást, – Bucsatelep nem önálló község, hanem Füzesgyarmat anyaközséghez tartozik, ez rendel ide jegyzőt, bírót, esküdtet. A nép általában véve rossz elemből áll, csak a nevelés alá kerülő fiatal nemzedékhez van remény fűzve. – Most három elemi népiskolája van, ezek közül egy róm. kath, kettő községi jellegű. A rkath iskola 1898 évben épült, – a községiek közül az egyik 1891-ben, a másik 1905 évben állíttatott fel. Bucsatelep legelőbb a Körösladányi plébániához tartozott, 1892 évben a szeghalmi rkath lelkészséghez, majd 1899 évben a bárándi rk plébániához csatoltatott. A 32 kilométer távolság és járhatatlan utak miatt a hívek hónapokig istentisztelet nélkül voltak.

Grócz Béla volt endrődi esperes, jelenleg nagyváradi l.sz.[2] apátkanonok évenkint 1-2 szer felkereste, vigasztalta és a szentségekben részesítette az elhagyott híveket. Az iskola felépültével 1898 évben az iskola tantermébe a nagyváradi közkórház oltárát helyezték el. Ezen oltár részére Dr. Gróf Széchenyi Miklós Megyés Püspök Úr Ő Exellentiája az 1912 évben az iskola tanterméhez saját költségén egy oltárfülkét építtetett. A hitközség első kihelyezett Káplánja Bérczi István volt, ki 1903 év február havától augusztusig, tehát csak 6 hónapig volt itt. Második kihelyezett Káplánja: Gáspár István lett, 1903 augusztustól – 1907 január 1-ig. Ekkor az önálló Káplánság lelkészséggé neveztetett, melyet Gáspár István 1911 évi szeptember 1-ig töltött be. Itt működési ideje tehát 8 évre terjed. Harmadik lelkésze ezen hitközségnek a jelen sorok írója: Csernay Géza. Én 1911. szept. 1-től működöm itt, s az én ittlétem ideje alatt épül e templom is. A nép régi óhaja és lelki szükséglete teljesül a templom felépítésével. Átlátta ennek szükségességét a nváradi főpapság is, a jólelkű néhai Szmrecsányi Pál Megyés Püspök Úr Ő Nagy méltósága megvette a templom telkét Palotay László nagyváradi nagyprépost 10.000 (tízezer) koronát adományozott ezen templom felépítésére. A vallásalaptól 25.000 (huszonötezer) korona segély utaltatott ki, felerészben a paplak és felerészben a Templom felépítésére. De a templom felépítésének lehetőségét tulajdonkép a Jézus Szt. Szíve szerinti áldott lelkű Megyés Püspök Urunk Dr. Gróf Széchenyi Miklós Ő Exellentiája jóságának köszönhetjük ki az 1912 év május 7-én tartott bérmálás alkalmával belátván a hitközség szegénységét és a templom felállításának égetően szükséges voltát, ez alkalmi szt. beszédében tett kegyes ígéretének már a következő 1913. év április 21-én eleget is tett, midőn Jézus Szt. Szíve tiszteletére építendő ezen templomra 60.000 (hatvanezer) korona bőkezű adományt tett le, megbízván egyúttal Siegel Albin budapesti műépítészt alkalmas terv elkészítésére. E tervrajza 2 hét alatt elkészült s az építési munkák: Schneider János és Mátyás békés gyulai építőmestereknek adattak át. – A templom építéséhez szükséges anyagok javarésze jelen sorok írója: Csernay Géza útján szereztettek be, és pedig 270.000 drb égetett fali tégla Jónás Sándor karcagi téglagyárából, 340 köbm. bányahomok a Karcagtól 11 km távolságra fekvő Berek düllőből, 75 köbm. szeghalomi Körözs folyóhomok, 6 waggon betonkavics Nagyzomlinból. E templom felépítési költsége anyaggal együtt 64.000 koronába kerül, nem számítva a még meg nem állapított belső berendezés költségeit. – Ezen alapkő letételét a vasárnapi szt. mise után szt. beszéd kíséretében Csernay Géza lelkész eszközölte. Messze tanyákról vallás különbség nélkül özönlött a nép ide az ünnepélyes alkalomra s a bucsatelepi első templom építési munkáinak megkezdése láttára öröm könnyezve, hálatelt érzéssel áldotta nagylelkű Megyés Püspökét Gróf Széchenyi Miklós Ő Exellentiáját az egybegyűlt nép. – Most már csak egy végszavam van Hozzád: ezen irat feltalálójához Kedves Olvasóm! – Mi, kik ezen alapkő letételénél jelen vagyunk felsóhajtunk: Jó Istenünk, hol és mivé leszünk mi már, mikor ezen iratot a mi utódaink megtalálják. Mi most Reátok gondolunk, s Ti majd mi rólunk emlékeztek. Mi a jövőbe nézünk, Ti a múltra fogtok tekinteni. Bizony e világon minden múlandó, az élet nem játék, hanem a komoly munka, a lélek üdve munkálásának ideje! Ily gondolataid közben állj meg egy pillanatra, szoruljon el érző szíved Kedves Olvasóm! Lelkedre kötjük esdeklő kérésünket: ezen irat feltalálásakor szolgáltass egy szent misét a mi bűnös lelkünk üdvéért, mert hiszen, mikor ezen irat napvilágot fog látni, hamvainkkal már rég játékot űzött a teremtői forgószél.

A jó Isten áldása legyen Rajtatok, irgalma mirajtunk. Ámen.

[1] A rövidítés: v. b. t. t. Jelentése pedig a következő: valóságos belső titkos tanácsos. Ez tulajdonképpen egy cím volt, melyet kitüntetésként adományozott az uralkodó. 1910 júliusában I. Ferenc József osztrák császár és magyar király adományozta a püspök részére ezt a magas méltóságot. Ekkor még győri püspök volt,1911-ben lesz nagyváradi püspök.

[2] Az l. sz. rövidítés jelentése: latin szertartású, vagyis mai szóhasználatban: római katolikus. Nagyvárad ugyanis két katolikus egyházmegye székhelye: a római katolikus és a görögkatolikus. Ezért van nagyváradi római katolikus és görögkatolikus püspök, püspöki palota, székesegyház, káptalan stb. A káptalan tagjai a kanonokok. A példában apátkanonok szerepel, vagyis az illető egyházi személy a nagyváradi római katolikus kanonoki méltóság mellett valamilyen apáti cím viselője is.