Jézus Szentséges Szíve

Jézus újjászületik az ember szívében. A szívvel magát Jézust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte. Jézus kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. Amikor Jézus szeretete helyett az ős szentséges szívét tiszteljük, akkor tulajdonképpen az elvont fogalom helyett magára a konkrét valóságra hivatkozunk, és ez egyúttal magunk elé idézzük a megtestesülés titkát is. Jelen esetben ez a szív nem pusztán jelképe Jézus emberek felé mutatott szeretetének, hanem a valóságos emberségének méltó kifejezése, amelyet áldozatul adott értünk.

Alacoque Szt Margit látomásai (1673-75), melyekben Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, s a Szív tisztelőitől engesztelést, a hónap első péntekjén gyónást és áldozást kért. A Jézus Szíve terjedésében nagy szerepe volt Alacoque Szent Margit gyóntatójának, a jezsuita Colombière-nek. Alacoque Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát.

Magyarországon gróf Széchenyi Miklós püspök volt az egyik legelkötelezettebb híve Jézus Szíve tiszteletének.

Főünnepe a pünkösd utáni 2. vasárnapot (Úrnap nyolcadát) követő péntek (az egyházi év utolsó változó ünnepe).

A feltámadt Krisztus

A feltámadt Krisztust egy zászlóval ábrázolják a szobrászok. A dicsőség és a lelki hatalom jeleként kézben tartott, kereszttel díszített zászló magához hívja a keresztényeket.

A zászló mindenkor a csaták, a zarándoklatok, a körmenetek kelléke, mely utat mutat a seregnek, jelen esetben a hívőknek.

A feltámadt Krisztus szobrot a nagyszombaton tartott  feltámadási körmenetben, közvetlenül a baldachin alatt hordozott oltáriszentség mögött viszi az egyik egyházfi. Ezzel is jelezve Krisztus jelenlétét.

Assisi Szent Ferenc

Az Aquila felé vezető úton fordulat áll be az életébe. "Mondd csak Ferenc - kérdezi álmában egy hang -, ki adhat neked többet: az úr vagy a szolga? Az Úr - felelte Ferenc. Hát akkor miért hagyod el az Urat a szolgáért, a Herceget az alattvalóért?" - Ferenc szemében ekkor a világról lehull a lepel: minden ember csak szolga, nincsenek urak.

Lisiaux-i Kis Szent Teréz

Teréz négy éves korában elveszíti édesanyját, s ezt a fájdalmas eseményt úgy értelmezi önéletrajzában, hogy gyermekkorától kezdve meg kellett tapasztalnia a szenvedést és a megpróbáltatást ahhoz, hogy mihamarább Jézusnak adhassa magát.

Szent József

József, Jézus nevelőapja. IX. Piusz pápa 1870-ben Szent Péterrel együtt az egyetemes katolikus egyház védőszentjévé nyilvánította,

A katolikus hagyományban József (az Újszövetségi Szentírás szerint ácsmester) a munkások, a kádárok, a kocsigyártók, a tímárok, a jegyesek, az ifjú házasok, a haldoklók védőszentje. A galileai Názáretben élt, Jézus születése után néhány évig a júdeai Betlehemben lakott, majd Egyiptomba kellett menekülnie családjával (Jézussal és feleségével, Máriával).

József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten csodával szólította létbe. De József nem is fogadta gyermekévé Jézust. Nincs megfelelő kifejezés arra a kapcsolatra, ami József és Jézus között volt. Az emberek egyszerűen József természetes fiának tartották Jézust, ezt sem Mária, sem József nem tudta megakadályozni. S ma is így él a köztudatban.

Árpádházi Szent Erzsébet

Árpádházi Szent Erzsébetet az egyik legnagyobb gyógyító szentként tiszteljük. Rózsa-csodájával vált ismertté a világon. Rokonai nem nézték jó szemmel, hogy a szegényeket segíti. Még kislány, amikor Árpád-házi II. András király (Szent Endre) gyermekeként a szegényeknek ételt visz a királyi asztaltól titokban.

- Hová mégy, mit csinálsz, mit viszel a kötényedbe rejtve?

Erzsébet igen meglepődik, és kéri Istent, segítsen, hogy ne lepleződjön le a kérdező előtt.  Ahogy a kötényét feltárja, bizony az ételek helyett rózsacsokor villan ki a köténye rejtekéből. Ez volt az első nagy csoda, ami vele megesett. Azonban a történetnek ezzel még nem volt vége; amint a szegény gyermekekhez érkezett, a rózsacsokor visszaváltozott étellé, kenyérré.

Az emberek, a szegények, a betegek iránti szeretete nem szűnt meg soha.

Páduai Szent Antal

Portugál nemesi családból származott, eredetileg Fernando névre keresztelték.  16 éves korában belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé. Ekkor vette fel az Antal nevet, védőszentjéül Remete Szent Antalt választotta. 1220-ban átlépett a ferences rendbe, és misszionáriusként Marokkóba indult. Betegsége miatt haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött. Itt élt egy rövid ideig, és itt vett részt 1221-ben a ferencesek generális káptalanján. Itt találkozott Assisi Szent Ferenccel. Antal feltűnt szónoki képességeivel, ezért megbízták, hogy a vidékeket járva prédikáljon az embereknek.

1227-ben tért vissza Észak-Itáliába, ahol térítő prédikátor és tartományfőnök lett.

Páduai Szent Antal (többek között) a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál.